Halleves másképp

A mélyhűtő takarítása mindig nagyon hasznos. Az ember megtalál egy csomó mindent, amit valamikor nagy lelkesen megvásárolt, majd bent felejtette a mélyhűtőben. Így jártam én is. Találtam egy adag hal alaplének valót és egy adag afrikai harcsát. A harcsa egy részéből hagymás harcsa készült, a másik részét a leveshez használtam fel.

A szokásos paprikás halászléhez valahogy nem volt hangulatom, így más elkészítési módot kerestem. Lássuk, hogyan készült:

Hozzávalók:

• egy vagy több pontyfej, farok, és uszonyok
• egy kisebb zeller
• 2 szál thai citromnád
• egy darab (5-6 cm) gyömbér
• 3 gerezd fokhagyma
• 1-2 fej paprika
• 2 ek. szezám-olaj
• 1 adag afrikai harcsa kockákra vágva
• egy adag üvegtészta
• só
• halszósz
• osztrigaszósz
• citrom

Elkészítés:

Az alaplének való haldarabokat, a zellert és a citromnádat egy edénybe tesszük, felöntjük 2 liter vízzel, majd 2 órán keresztül főzzük. Ne legyen túl nagy a hőmérséklet, elég ha éppen fodrozódik a víz teteje. Miután elkészült leszűrjük. A "sűrűjét" odaadjuk a macskának :-), a levet pedig félretesszük.

A gyömbért és a fokhagymát megpucoljuk, majd lereszeljük A szezám-olajat egy edénybe tesszük (wok a legjobb :-) ), felforrósítjuk. Beleszórjuk a reszelt gyömbért és fokhagymát és kb. 3 percig pirítjuk. Ezután ráöntjük az alaplevet. Sózzuk. Öntünk bele egy kevés halszószt és a osztriga-szószt. Felforraljuk a levest, beletesszük a harcsadarabokat és az üvegtésztát. 5-6 percig még forraljuk (míg megfő a tészta és a hal), a végén beletesszük a felaprított paprikát is. Kész, lehet tálalni. Ha nem túloztuk el a tészta mennyiségét (mint én), akkor jobban hasonlít a leveshez. Aki csípősen szereti, főzzön bele chili-paprikát vagy tálaláskor tegyen bele Erős Pistát, az illik a legjobban hozzá.

A pisztrángos

Dunabogdány Visegrád felé eső végén, a 10-es út mentén található egy kis étterem. Már nagyon régen kinéztem magamnak, de valahogy úgy hozta az élet, hogy eddig sosem sikerült itt ennem. Pedig azóta számtalan jó véleményt halottam róla. Állítólag helyben tenyészett pisztrángból dolgozik, melyet így mindig frissen tud tálalni. Most végre úgy alakult a programom, hogy sikerült egy gyors ebédre beugrani. Az étterem egy kis épületből, előtte és mellette napernyőkkel, ponyvatetővel fedett teraszokból áll. A teraszról a fák között szép kilátás nyílik a Dunára.

Mint a nevéből is sejthető, a hely specialitása a pisztráng. Az étlapon szerepel 3 féle leves, kettő állandó (már  ha épp van mindkettő - most nem volt) és egy idényleves. Ezenkívül pisztráng különböző fűszerezéssel, panírral olajban sütve, illetve többféle ízben grillezve. Köretként krumplit lehet kapni több formában, valamint salátát. Esetleg a kettőt vegyesen. Italokból a "hagyományos" gyümölcslevek és szénsavas üdítők mellett nagyon finom limonádét adnak naranccsal, illetve helyben készített szörpöket legalább 10 ízben.

Ha már ott jártunk, mindenképp ki kellett próbálnunk a leveseket is. Az általam kinézett füstölt pisztrángos leves sajnos nem volt kapható, de volt helyette vargányakrémes. Az idényleves ezúttal az igen szokatlan kovászos uborkakrém leves volt. Ez gyakorlatilag krémesített kovászos uborka volt, kis kaporral fűszerezve, benne uborka kockákkal. Hidegen. Az íze szinte elmondhatatlanul jó, és mivel hideg és savanykás, ez a legjobb ilyen nagy hőségben.

Kovászos uborkakrém leves

A vargányakrém-leves friss pirítóssal érkezett. Sűrű volt, nagyon kellemes ízű. A vargánya íze nem volt túl tolakodó, de érezhető volt benne.

Vargányakrém leves pirítóssal. Háttérben a limonádé látszik.

A főfogás természetesen a pisztráng. A kukorica-darában megforgatott verziót választottam, salátával, dijoni mustáros öntettel. A halat nagyon alaposan megsütötték. A bordák és az uszonyok annyira megsültek, hogy simán el lehetett ropogtatni. Ez azzal a pozitív hatással járt, hogy a feleségem, aki nem szereti a halat, szintén nagyon jót falatozott az én ebédemből :-) A hát felőli oldalon puha, omlós maradt a hús, a szálkák, bár nem ropogtak, de simán elrághatók voltak. Így szinte a teljes pisztráng elfogyasztható. A köretként kapott saláta javarészt jégsalátából állt, némi káposztával, kukoricával és répával kiegészítve. Tetején pár csík uborka és ananász díszelgett. Az egészet beborította a mustáros mártás, melyben talán némi méz is helyet kapott. Fantasztikusan jó kiegészítője volt a halnak.

Összefoglalva, az étterem igen jó értékelést kapott tőlem. Az étlap nem túl hosszú, de amit kapni lehet az igen finom. Igyekeznek helyi alapanyagokat felhasználva főzni és ezt nagyon ügyesen teszik. A pincérlányok is nagyon kedvesek. Igaz a nagy melegben néha a hűsítő zuhanyozás elfeledteti velük a vendégeket, de ez ilyenkor nem okoz gondot. Mindenképp visszatérek ide.

Ennyi maradt fél kiló pisztrángból

Gazpacho: gyors, hűsítő leves - főzés nélkül

A gazpacho egy tipikus spanyol étel. Klasszikus összetevői a kenyér, olaj, ecet és a só. Ehhez lehet keverni különböző zöldségeket, fűszereket, sőt gyümölcsöket is. Én Sergio mestertől tanultam az általam használt receptet. Nagy melegben nagyon kellemes, frissítő, enyhén savanykás ízű, sűrű leves. 

Hozzávalók:

• 4-5 paradicsom héj nélkül
• 2-3 gerezd fokhagyma
• 30 dkg uborka
• 1 dl olivaolaj
• 1/2 dl vörösborecet (a fehér is jó)
• 20 dkg fehérkenyér-bél
• só (ha lehet tengeri)

Az elkészítés nagyon egyszerű. A paradicsomot, uborkát kisebb darabokra vágjuk és minden egyéb összetevővel együtt betesszük egy turmixgépbe, majd az egészet összeturmixoljuk. Igazából én két lépésben szoktam készíteni. Elsőként mindent, a kenyér nélkül, majd második lépésben teszem bele a kenyeret. A végén beállítom a só mennyiségét ízlés szerint.

Kínálni lehet pirított kenyérkockával, apróra vágott hagymával és uborkával.

Tojásleves másképp

A mai napon rám hárult az ebéd elkészítése. Némi nehezítés is volt a dologban, mivel semmilyen hús nem volt itthon (csak fagyasztva) és zöldség is korlátozottan (hagyma, krumpli, 1 szem répa). Először hagymalevesre gondoltam, de ezt inkább csak én szeretem a családban. A krumplileves nem jutott eszembe, talán mert azt én nem szeretem annyira :-) De majd máskor kitalálok arra is valamit. :-) Maradt a tojásleves, hiszen a tyúkok szerencsére most szépen tojnak, van tojás elég. Persze az sem készülhet a hagyományos módon, mert a feleségem nem szereti a köményt. Sebaj, ezzel megbirkózom. A végeredmény végül is elfogadható lett, mindenki megette, sőt a nem rossz jelzőt is megkaptam :-)

Lássuk, hogyan készült:

Hozzávalók:

• 3 liter víz
• 2 tojás felverve
• egész tojás, fejenként egy darab
• 2 kk. édes chili szósz
• 0,5 ek. halszósz
• 0,5 ek. osztriga-szósz
• 0,5 ek szójaszósz
• 0,5 ek. cukor
• 1 répa vékony csíkokra vágva
• 0,5 hagyma felaprítva
• 0,5 hagyma 1x1 cm-esre vágva
• 2-3 ek. liszt, 
• 1 kk. pirospaprika
• só

Elkészítés:

Olajon barnára pirítjuk a hagymát, beletesszük a lisztet, tovább pirítjuk. Utána belekeverjük a pirospaprikát (vigyázzunk meg ne égjen!) Mehet a chiliszósz, elkeverjük, majd felöntjük vízzel. Ekkor kerül bele a halszósz, szójaszósz, osztriga-szósz és a cukor. Amikor forr, folyamatos keverés mellett beleöntjük a felvert tojást. Ettől lesz sok szép "cafat" a levesben :-) Ekkor lehet még beállítani az ízeket és a só mértékét. Ha ez megvan, jöhetnek az egész tojások. Vigyázzunk, ezután már nem szabad keverni, míg a tojások meg nem főnek, különben szétesnek. Végül beletesszük a répát és a hagymát és csak annyit főzünk rajta, hogy ezek még roppanósak maradjanak.