A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tojás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tojás. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 3., hétfő

Padlizsánkrém 1.

A padlizsánkrém is egy olyan étel, amelyre nincs két egyforma recept. Vannak standard alapanyagok (mint pl. a padlizsán :-) ), melyeket rendszeresen felhasználnak benne, de mégsem találunk két egyformát. Szombaton a piacon jártunk és többek között padlizsán vettünk. Az eladó hölgy azzal reklámozta az árut, hogy mindenki most vásárol padlizsánt, mert most érdemes eltenni a mélyhűtőbe. Közben elmesélte, hogy ő is fagyasztani szokta, majd télen milyen remek padlizsánkrémet készít belőle. Ez adta az ötletet, hogy pár darabbal többet vásároljunk és készítsünk belőle padlizsánkrémet. De ezúttal nem a megszokott fokhagymás alapon, hanem kicsit módosítva. Lássuk az új receptet:

Hozzávalók:

  • 2 nagy padlizsán
  • fél fej hagyma
  • 3 keménytojás
  • só, bors
  • olívaolaj
  • citromlé


Elkészítés:

A padlizsánokat tepsibe helyezzük, és 180 fokon 20-30 perc alatt megsütjük. A héját felvágjuk és kikaparjuk a belsejét. Az egészet beletesszük egy aprítógépbe, mellédobjuk a feldarabolt hagymát és a gép segítségével pürésítjük. Ha megvan, öntünk bele egy kevés olajat, sózzuk, borsozzuk, csepegtetünk rá egy kis citromlevet, majd újra elkeverjük. Kicsit savanyíthatunk még rajta egy kevés csípős-paprikás mustárral. Amikor az ízek már rendben vannak, kitesszük egy tálba, a tojásokat apróra vágjuk és belekeverjük. Pirítóssal, csípős paprikakrémmel, sajttal tálaljuk (legalábbis nekem :-) ). Természetesen lehet aprítógép nélkül, simán villával is összekeverni, ez esetben a hagymát apróra vágjuk és persze az eredmény valamivel darabosabb lesz (ami persze nem baj).



2012. augusztus 14., kedd

Aludttejes prósza

Amikor a család nem iszik elég tejet, bizony rajtunk marad sok savanyú házi tej. Ezeket általában eltesszük aludni, majd túró készül belőle. Abból pedig túrógombóc, vagy egyéb túrós süti. Csakhogy ezeket is megunja az ember, kellett valami újdonság. Mi lenne, ha nem túrót készítenénk, hanem még az aludttejet használnánk fel? A netet böngészve maimoninál találkoztam az aludttejes prósza receptjével. Második próbálkozásra már elég jól sikerült. Íme:



Hozzávalók:


  • 1 liter aludttej
  • 4 tojás
  • 4 ek cukor
  • liszt
  • olaj, só
  • tejföl
  • szilvalekvár


Elkészítés:

Az aludttejben elkeverünk egy kávéskanál sót, a tojásokat, a cukrot és annyi lisztet, hogy palacsintatésztánál sűrűbb tésztát kapjunk. A masszát kiolajozott tepsibe töltjük (Vigyázzunk, hogy ne legyen túl nagy a tepsi. Akkor lesz igazán jó, ha elég magas marad a tészta.) Az egésznek a tetejét felváltva tejföllel és lekvárral pöttyözzük. Lehet bele szórni sárgabarackot vagy egyéb gyümölcsöt is. 190 fokos sütőben kb. egy óra alatt sül meg. Szeletelni már kihűlt állapotban célszerű.

2012. július 17., kedd

Na jó, de mi legyen a megmaradt kenyérbéllel?

A cipóban tálalt leveseknek van egy olyan hibája, hogy rengeteg kenyérbél marad meg utána. Amit persze szívesen megesznek a halak, vagy a tyúkok, de még jobb lenne, ha emberi fogyasztásra használnánk. A tegnapi raguleves "tányérját" a mai reggelihez használtam el a következő módon:

A majd másfél kiló kenyér belét kis darabokra tépdestem. Felvertem 9 tojást 2 dl tejjel, sóval, borssal és egy marék aprított friss petrezselyemmel. (Szerencsére akadt elég a fehérrépa végén :-) ). Az egészet ráöntöttem a kenyérre és összekevertem. A lényeg, hogy jó alaposan beitassa a kenyereket, és az sem baj, ha az egészből egy nagy massza lesz. Közben a serpenyőn lesütöttem egy nagy adag kis kockákra vágott füstölt szalonnát. Erre öntöttem rá a kenyérmasszát. Ezután nincs más dolgunk, mint kevergetni míg megsül az egész. Közben itt-ott lepirul, ami direkt jó. A végeredmény morzsalékosan megsült "bundás kenyér". Kinézetre hasonlít a császármorzsához. Tálalásnál megszórjuk reszelt sajttal.


Ha az embernek megfelelő teflonos serpenyője van, meg lehet próbálni egy nagy lepényként is megsütni. Fűszerezni lehet a só-bors-petrezselyem helyett fokhagymával is, illetve ki mit szeret. Ha valaki inkább édességet szeretne készíteni, akkor a tojás-tej keverékbe cukrot és vaníliás cukrot keverjen. Sütés után lekvárral vagy fahéjas mézes öntettel is lehet enni. Ilyenkor persze inkább olajon süssük, a füstölt szalonna alap kicsit bizarr kombinációt eredményez. :-)

2012. május 27., vasárnap

Tojásleves másképp

A mai napon rám hárult az ebéd elkészítése. Némi nehezítés is volt a dologban, mivel semmilyen hús nem volt itthon (csak fagyasztva) és zöldség is korlátozottan (hagyma, krumpli, 1 szem répa). Először hagymalevesre gondoltam, de ezt inkább csak én szeretem a családban. A krumplileves nem jutott eszembe, talán mert azt én nem szeretem annyira :-) De majd máskor kitalálok arra is valamit. :-) Maradt a tojásleves, hiszen a tyúkok szerencsére most szépen tojnak, van tojás elég. Persze az sem készülhet a hagyományos módon, mert a feleségem nem szereti a köményt. Sebaj, ezzel megbirkózom. A végeredmény végül is elfogadható lett, mindenki megette, sőt a nem rossz jelzőt is megkaptam :-)


Lássuk, hogyan készült:

Hozzávalók:


  • 3 liter víz
  • 2 tojás felverve
  • egész tojás, fejenként egy darab
  • 2 kk. édes chili szósz
  • 0,5 ek. halszósz
  • 0,5 ek. osztriga-szósz
  • 0,5 ek szójaszósz
  • 0,5 ek. cukor
  • 1 répa vékony csíkokra vágva
  • 0,5 hagyma felaprítva
  • 0,5 hagyma 1x1 cm-esre vágva
  • 2-3 ek. liszt, 
  • 1 kk. pirospaprika


Elkészítés:

Olajon barnára pirítjuk a hagymát, beletesszük a lisztet, tovább pirítjuk. Utána belekeverjük a pirospaprikát (vigyázzunk meg ne égjen!) Mehet a chiliszósz, elkeverjük, majd felöntjük vízzel. Ekkor kerül bele a halszósz, szójaszósz, osztriga-szósz és a cukor. Amikor forr, folyamatos keverés mellett beleöntjük a felvert tojást. Ettől lesz sok szép "cafat" a levesben :-) Ekkor lehet még beállítani az ízeket és a só mértékét. Ha ez megvan, jöhetnek az egész tojások. Vigyázzunk, ezután már nem szabad keverni, míg a tojások meg nem főnek, különben szétesnek. Végül beletesszük a répát és a hagymát és csak annyit főzünk rajta, hogy ezek még roppanósak maradjanak.