Zöldség kókusztejes mártással

Ismét egy gyorsan elkészíthető étel. Én köretnek készítettem, de ha nem sűrítjük be annyira, akkor egy jó mártásos feltét rizshez vagy tésztához. Persze ez is thai alapokon nyugszik :-)

Hozzávalók:

• 5-6 apróbb gomba negyedelve
• 1 fej kaliforniai paprika 1 cm széles csíkokra vágva
• 1 fej hagyma karikázva
• 1 kk. zöld thai curry pasztát
• fél doboz (400g-os) kókusztej
• só

Elkészítés:

Kevés olajon elkezdjük pirítani a gombát. Pár perc után beletesszük a paprikát és a hagymát is. Csak rövid ideig sütjük, épp annyira, hogy a hagyma ne maradjon nyers. Rátesszük a zöld curry pasztát, elkeverjük. felöntjük a kókusztejjel. Összeforraljuk. Ha köretnek készül, egészen elfőzhetjük a tejet róla, ha feltét, akkor maradjon több mártás rajta. A végén beállítjuk az ízeket és lehet is tálalni.

Vacsora a belváros keleti ékszerdobozában - Al Amír étterem

Ismét egy Lucullus vacsora. Ezúttal az arab ízek világával ismerkedtünk. Ezen belül is Szíriával, mégpedig az "aleppói irányzattal". A hely, az Al Amír étterem a Petőfi Sándor utca és Régiposta utca sarkán, szemben egy palacsintázóval található. Ha az ember futólag bepillant, könnyen összetévesztheti egy "török étteremmel" vagy "gyrosossal". Egy pult, kitéve a "szokásos" saláták, gyros nyárs, asztalok. Ha azonban alaposabban megnézzük, feltűnhet a berendezés és díszítés igényessége, ha az alagsorba is lemegyünk, különösen feltűnhet a lenti terem Szíria legfontosabb szimbólumait ábrázoló festése.

A kiszolgálás működik a megszokott önkiszolgálós módszerrel is, de más helyektől eltérően itt van étlap és a pincér rendelésre is kihozza az ételt. Az üzletvezető, Samír már nagyon régóta él Magyarországon. Az Al Amír étterem korábban a Király utcában működött, majd körülbelül 10 hónapja nyitottak ezen a helyen. A helyválasztás nem volt rossz. Az utca forgalmas és a Régiposta utca másik oldalán egy ékszerbolt található, melynek tartalma az esti világítással úgy tűnik, mintha a terasz falának díszítése lenne.

Szerencsére hamar érkeztem, így bemelegítésnél kaptam a vacsorára frissen sütött pisztáciás baklavából kóstolót. Az élmény feledhetetlen.  A még langyos rétestészta, ahogy szétomlik az ember szájában, hozzá a mézes pisztácia-darabkák!! Első osztályú!

A menü, az ilyen vacsorákon szokott módon előre meghirdetésre került:

• Friss szír saláta; azaz vegyes zöldek, fűszerek
• Hommosz, azaz csicseriborsó krém, szezámmag-krém, olíva olaj
• Baba ghannuzs, azaz sült padlizsán vegyes zöldségek
• Mtebbel , azaz sült padlizsánkrém, fokhagyma, joghurt, szezámmag szósz, kömény
• Kibbé aleppoi módra, azaz darált borjúhús, dió, hagyma, búzadara
• Kebab keskas – sistauk kóstoló (darált fűszeres bárányhús nyárson, fokhagymás fűszeres csirkemell)
• Arab kenyér köretként
• Szír baklawa

Az elején Samír beszélt néhány szót az étterem történetéről, a szír étkezésről és persze  a várható fogásokról. Megtudhattuk, hogy Szíriában nincs sorrendje az ételeknek. Minden kikerül az asztalra és mindenki azt és olyan sorrendben eszik, ahogy szeretne. Az evőeszköz használata sem kötelező, a krémeket a feltálalt kenyérrel is el lehet fogyasztani. Ennek megfelelően a mi asztalunkat is telepakolták fantasztikusan kinéző, színes, illatos ételekkel és aztán hajrá...!

Az arab kenyér frissen került ki a sütőből (kemencéből). Gyakorlatilag a megszokott pita volt, de így frissen kicsit más az íze :-) Ezekkel remekül lehetett tunkolni a krémeket. A csicseriborsó krém halvény vajszínén fantasztikusan mutatott a zöld olívaolaj. Az íze nem túl intenzív, selymes, kiérződött belőle a csicseriborsó és a szezámmag is. Díszítésként formázott paradicsom-héj, répa és olajban sütött tészta került még rá.

A padlizsánkrém kicsit sötétebb és "foltosabb" volt, de ízben ez sem maradt el a másiktól.

Előételként is felfoghatjuk Szíria nemzeti eledelét a Kibbé-t. Ez gyakorlatilag egy darált borjúból, hagymából, dióból és búzadarából készített krokett. Itt sem a fűszerekre helyezik a hangsúlyt, inkább az összetevők saját ízére. A krémekbe mártogatva még finomabb.

Szintén jellegzetes arab étel a baba ghannuzs. Ez sült padlizsánból készül, melyet kikaparnak a héjából, felaprítják és zöldségekkel keverik. Sok hagymával, paprikával és petrezselyemmel.

A friss szír saláta óriási színes halomként tornyosult a tányéron. Csíkokra vágott paprika, uborka, saláta keveredik benne. Tetejét bordó fűszerben megforgatott hagymakarikák díszítették. Savanyításként citromlevet használnak.

A "főétel" a kebab keskas nyárson sütött darált bárányhús és pácolt csirkemell volt. Körítésként sült zöldségek (vigyázat a paprika csíp! :-) ) és pizzaszerű lepény  járt hozzá. A húsokon remekül érződik a faszénparázs, amin sütötték. Ez megadja az alapízt mindkettőnek. Talán pont emiatt a csirke kissé az indiai tandori csirkére emlékeztetett. Ez is petrezselyemmel volt megszórva. A csirkéhez kiegészítésnek kaptunk fokhagymakrémet, ami valóban jól passzolt hozzá (igaz, a többi húshoz sem volt rossz :-) ).

Ezután már csak a desszert volt hátra. Szerencsére kaptunk előtte egy kis pihenőt, hogy helyet készíthessünk neki. Itt is volt meglepetés, ugyanis a baklava mellé kaptunk mézbe mártott tésztagolyókat és hagyományos mentateát is.

Jellegzetes arab italként (a mentatea mellett) az airan nevű joghurtos italt érdemes kipróbálni. De ha sörre vágyunk kénytelenek vagyunk visszafogni magunkat. Vallási hagyományoknak megfelelően ugyanis alkoholt nem árusítanak. Ha valakinek megfelel az illúzió is, az igazi "kukacírásos" Holsten citromos alkoholmentes sört ihat. De frissen facsart gyümölcslé is kapható.

Arab Holsten és frissen facsart narancslé

Összefoglalva a hely egy igazi kuriózum. Nem gyorsétterem szinten működik. A szakácsok Szíriából származnak és amit készítenek az is nagyszerű. Az egyetlen, ami nekem kicsit fura volt, hogy a legtöbb zöldséges étel a citromlének köszönhetően enyhén  savanyú alapízzel rendelkezett. Az összhatást azért ez nem rombolja, ez úgy látszik szintén arabos hagyomány, hiszen már más hasonló helyeken is találkoztam ezzel. Az üzletvezető nagyon kedves, szívesen válaszolt kérdéseinkre. A végén egy kérdésre komplett tájékoztatást kaptunk a ramadan-ról. Megtudtuk mikor kezdőik, meddig tart, mire jó, mik a szabályok. Sok történetet hallottunk Samír gyermekkoráról is. Mindenképp érdemes ide betérni.

Padlizsánkrém 1.

A padlizsánkrém is egy olyan étel, amelyre nincs két egyforma recept. Vannak standard alapanyagok (mint pl. a padlizsán :-) ), melyeket rendszeresen felhasználnak benne, de mégsem találunk két egyformát. Szombaton a piacon jártunk és többek között padlizsán vettünk. Az eladó hölgy azzal reklámozta az árut, hogy mindenki most vásárol padlizsánt, mert most érdemes eltenni a mélyhűtőbe. Közben elmesélte, hogy ő is fagyasztani szokta, majd télen milyen remek padlizsánkrémet készít belőle. Ez adta az ötletet, hogy pár darabbal többet vásároljunk és készítsünk belőle padlizsánkrémet. De ezúttal nem a megszokott fokhagymás alapon, hanem kicsit módosítva. Lássuk az új receptet:

Hozzávalók:

• 2 nagy padlizsán
• fél fej hagyma
• 3 keménytojás
• só, bors
• olívaolaj
• citromlé

Elkészítés:

A padlizsánokat tepsibe helyezzük, és 180 fokon 20-30 perc alatt megsütjük. A héját felvágjuk és kikaparjuk a belsejét. Az egészet beletesszük egy aprítógépbe, mellédobjuk a feldarabolt hagymát és a gép segítségével pürésítjük. Ha megvan, öntünk bele egy kevés olajat, sózzuk, borsozzuk, csepegtetünk rá egy kis citromlevet, majd újra elkeverjük. Kicsit savanyíthatunk még rajta egy kevés csípős-paprikás mustárral. Amikor az ízek már rendben vannak, kitesszük egy tálba, a tojásokat apróra vágjuk és belekeverjük. Pirítóssal, csípős paprikakrémmel, sajttal tálaljuk (legalábbis nekem :-) ). Természetesen lehet aprítógép nélkül, simán villával is összekeverni, ez esetben a hagymát apróra vágjuk és persze az eredmény valamivel darabosabb lesz (ami persze nem baj).

Pulykamell mustáros paprikamártással

Gyors étel, magyaros íz, sok extra sem kell hozzá.

Hozzávalók:

• 0,5 kg pulykamell vékony szeletekre vágva
• 2 nagyobb paprika karikázva
• mustár
• só, bors
• fél nagy doboz tejföl
• 3 ek liszt
• 4 dl víz

Elkészítés:

A húsok mindkét felét sózzuk, borsozzuk, bekenjük mustárral, majd fél órát állni hagyjuk. Egy serpenyőben olajon megpirítjuk a húsok mindkét oldalát (kicsit piruljon is meg). Közben hozzáadjuk a paprikákat is, hogy azok is süljenek, piruljanak. A tejfölt elkeverjük a liszttel, majd a vízzel higítjuk. Amikor a húsok megpirultak, ráöntjük a tejfölös keveréket és addig forraljuk, míg a hús puha lesz és a mártás besűrűsödik. A végén igazítunk a fűszerezésen, majd  rizzsel tálaljuk.

Dzsungelbéli étel-kaland

Budapesten, a Nyugati pályaudvar közelében a Jókai utca egyik pincéjében található a Dzsungel Kávézó és Étterem. Hangulatos hely négy teremmel, (plusz a kávézó) melyek különböző stílusban vannak berendezve. Van egy óceán, egy szavanna, egy kalóz és egy dzsungel terem. Tele pálmákkal, akváriumokkal (az óceán teremben egész falnyi akváriumok vannak), különböző színű lámpákkal, fali "vízesésekkel". A kalóz teremben pedig természetesen kalózok, kardok, hajóablakok láthatók. 

Az étlap is a teremelosztásnak megfelelően van kialakítva. Minden teremtípusnak van étlapi megfelelője. Rengeteg ételt és még több italt kínálnak. Sörök, pálinkák nagy választékban kaphatók. A másfél oszlopnyi listában láthatók belga, cseh, bajor, dán sörkülönlegességek. Sajnos van egy típus, melyet csak a listán látni, valóságban nem kapni. természetesen pont ebből néztünk ki egy szimpatikusat. Helyette kénytelenek voltunk barna sörrel és virgin pina colada-val vigasztalódni. Az ételeknek van egy izgalmas fantázia nevük, alatta pedig a leírás, mi is található benne.

A virgin pina colada

Díszítés az asztal belsejében - műbéka a dzsungeltalajon

Ilyen hatalmas listából nehéz választani, de azért csak összehoztuk. Mivel csak ketten voltunk, nem volt olyan nagy a kipróbálható ételek skálája, de azért néhányat megnéztünk :-)

Előételnek választottuk a Sajt, ahogyan a busmanok szeretik... fantázianevű csodát. Ez  két hatalmas szelet grillezett gomolyasajtot tartalmazott, remek füstölt ízzel, alatta pedig hatalmas mennyiségben hagymát, némi cukkinit, gombát, répát és paprikát rozmaringgal fűszerezve és grillezve. Az egészben rengeteg apró "széndarabka" (gondolom a grill-lapra letapadt részekről), ami elsőosztályú ízt adott az ételnek.

Folytatásnak levest ettünk. Az étlapon szerepel több különleges állat, de levesben csak a strucc fordul elő, mégpedig struccgulyás címen. Ez nem tudott különösebben felkavarni, így a Tengerek ajándékát választottam. Ez egy remek, tejszínes, krémes kagylóleves, a bortól enyhén savanykásan, gyenge kagylóízzel. Benne kockázott fehér és sárgarépa, valamint krumpli, jó pár darab 3-4 cm-es kagyló társaságában.

Ezután következtek a főételek. Részemről a Pórult járt Gá-val szimpatizáltam a szavanna-lapról, feleségem pedig a Gorillák a ködben nosztalgia-nevű étellel kacérkodott a Dzsungel "tartományból".

A Pórul járt Gá, mint a nevéből talán kitalálható libából készült. Mégpedig egy liba-bőségtál. Tartalma  sok libatepertő, hatalmas mennyiségű, vékonyra szelt lilahagymával, mellette egy ropogósra sütött bőrű libacomb (alig fűszerezve, de vajpuhán), hozzá két szelet füstölt libamájjal töltött libanyak és köretként  káposztás burgonyás nudli. A libacomb jó volt, a libanyak is finom májas ízű, kissé talán sós. A tepertőhöz nekem jól jött volna egy kis kenyér, így a nudlival ez túl zsíros. A legjobb benne talán a nudli volt. A káposzta alaposan megsült (ettől jó édes lett), sok borssal és első osztályú, puha nudlikkal.

A Gorillák a ködben elnevezés már kevésbé utal a tartalomra. Ez valójában egy nagy szelet bélszín (kívánság szerint sütve), tetején pirított kacsamáj, azon pirított gomba. Az egész leöntve barnamártással, köretként hercegnőburgonyával. A hús kellően puha, a máj kissé száraz (mintha sertésmáj lenne). A mártás savanykás, édesebben talán finomabb lenne. A burgonyákról nincs sok mondanivaló.

Miután ezeket legyűrtük (nem volt könnyű, nem spóroltak az étellel), már csak a desszert maradt. A nevek itt is izgalmasak, de a tartalmak semmi érdekeset nem nyújtanak. Végül a gyümölcsös somlói galuskánál maradtunk. Így utólag talán az epres rétessel jobban jártunk volna. A somlói egy talán közepes szintű sima somlói volt, csokis piskótával, vanília-pudinggal, kevés csokiöntettel és több tejszínhabbal. Már a felét megettük, de még mindig nem tudtuk mitől gyümölcsös? Ekkor találtam egy kis darab gyümölcskockát benne. A végére 5-6 darab is összejött, együttesen sem tettek volna ki egy harmad almát. Hát emiatt igazán kár volt spórolni a csokival és a dióval (ez nem volt rajta).

A végső konklúzió az volt, hogy túl sok étel maradt még le a próbáról, muszáj lesz még ide visszajönni.  A mostaniak közül az előétel és a leves volt a legjobb. Mindenképp meg kell néznem a haltálat, de a kenguru vagy krokodil is érdekes lehet. A hely jó hangulatú, az ételek alapvetően jók. Nem hasonlítanám mondjuk Philippe-hez, mert nem az a kategória. Ez inkább tágabb rétegek számára készül, az pedig sokkal kisebb csoportot céloz. Ettől függetlenül a kevéssé extra ételeket nagyon ízletesen készítik és figyelnek a formára is. A választékra és mennyiségre sem lehet panasz. A pincérek ugyan kissé lassan jönnek, de minden egyéb rendben van. Érdemes kipróbálni.

Ki mennyit tud enni két óra alatt? - Gastland étterem és panzió M0

Ezen a héten ismét úgy hozta a sors, hogy az M0 mentén kajáltunk, de ezúttal szerencsére korábban jártunk, így nem csak a McDonalds volt nyitva. Este 10-ig működik a Gastland M0 étteremben a grillkonyhán a svédasztalos étkezés. A mindenfelé látható reklámokon azt olvashatjuk, hogy 990 forintért korlátlanul ehetünk az kitett ételekből. Persze egy kicsit átverés az egész, hiszen azt már nem reklámozzák, hogy erre 2 óránk van (ami persze bőven elég, ráadásul nem tudom, tényleg figyelik-e), illetve hogy az ételhez kötelezően italt is kell fogyasztani, ami azt jelenti hogy a 990 forint minimum 300 forinttal növekszik. Persze nem mondom, hogy az 1290 forint olyan sok lenne egy korlátlan fogyasztásért, csak így kissé megtévesztésnek érzem.

Na, de inkább nézzük a lehetőségeket. A hotelban kétféle módon lehet étkezni. Az egyik az a la carte étterem, a másik pedig a grillkonyha, ahol a fent említett korlátlan fogyasztás történik. Általában 3-4 féle leves, többféle főzelék, pörköltek, húsok, tészták találhatók. Mindehhez sokféle savanyúságból választhatunk. Grilleztethetünk is a kitett fűszerezett nyers húsokból (többnyire csirke, többféle páccal). A végén pedig jöhet a desszert :-)

Amit összeszedtem - másodszor (ez sajnos látszik a tányéron :-) )

Nos, ahogy észrevettem, a legtöbb ember, ha sokféléből választhat tetszőleges mennyiségben, igyekszik minél többet  kipróbálni. Én is ezek közé tartozom. A fent említett alkalommal a következőket választottam. Rántott csirke, fasírtgolyók, gombás tészta, valami csirkemájas pörköltszerű izé (nem volt kiírva a neve) és sültkrumpli.

A csirke puha volt, a panír ropogós és nem is volt olyan rossz ízű. A fasírt jól volt fűszerezve, kívül kissé keményre sült, de azért egész jó. A tészta érdekes volt. Nem szabvány négyzetesre vágott, hanem nagy darabokra tördelt tészta, borsosan, gombásan. Önmagában is finom volt, de nekem sokkal szimpatikusabb volt a ráöntött májpörkölt-szerű izével. Valamilyen enyhén paprikás resztelt máj alap lehetett, borsosan. Bár kinézetre inkább olyan volt, mintha a kínai étteremben nézném a megszokott, keményítővel besűrített szószokat. Az ízével azonban meg voltam elégedve. A krumpli jól megsülve, enyhén ropogósra sikerült.

Desszertként sokféle krémes süteményből választhatunk. Nekem egy tiramisu-szerű lett szimpatikus. Íze már nem volt annyira izgalmas. Vékony piskótán enyhén kávés, pudingos krém trónolt, tetején kakaószórással.

Összességében kellemes helyen (nagy tér, szép fa mennyezet), sokféle ételből választhatunk, nem is magas áron. Természetesen a kínálat nem túl extra, egyszerűbb ételek, a maga szintjén jól elkészítve. Ha valaki erre jár étkezésidőben, nyugodtan próbálja ki, csak vigyázzon, nehogy túlegye magát.

Egyenkaja az ablakon át

Ha az embert városon kívül éri az éjszaka, mondjuk egy autópálya vagy az M0 mentén, nem sokat válogathat, ha megéhezik. Vagy talál egy benzinkutat és akkor vásárolhat chipset, esetleg jó drága háromszög-szendvicseket, vagy "szerencsésebb" esetben útjába kerül egy McDonalds, ahol valami mást, izgalmasabbat ehet. Ami a nagy "előnye" ennek az uniformizálásnak, hogy Európa bármely autópályája mentén nagyjából ugyanazt a minőségi szintet, ugyanazokat az ízeket kapjuk.

Úgy alakult, hogy a múlt hét valamelyik estéje az M0 mellett ért egy nagyobb társasággal. Este 11 után jutottunk hozzá, hogy vacsorázzunk, de ekkor persze már semmilyen étterem nem volt nyitva, csak a McDrive. Mit tehettünk mást, átalakultunk gépjárművé és beálltunk a sorba. Van annak egy érdekes hangulata, amikor az ember beáll a kocsisorba és együtt araszol velük. Persze ez csak a mi oldalunk. Az autósok nyilván nem voltak annyira boldogok, amikor beálltak tízegynéhány ember mögé, akik mind egyenként rendelnek. Pedig a sor fizikai hossza nem tett ki egy autónyit sem :-)

Nos nézzük a rendeléseket. Big Mac. Nálam ez a standard.  A két szintet két részletben eszem. A felső szárazabb, hiszen két rész zsemle, hús, némi saláta, uborka és kevés szósz van benne. Az alsó (jobbik rész) marad a végére, ez csak egy réteg zsemlét tartalmaz, a ráolvadt a sajtot, felette a szósszal és salátával. Ez már sokkal jobb. A szósz enyhén savanykás, nekem bejön.

A másik amit rendeltem a sajtburger baconnel. Ez valóban nem több, mint a neve. Sajtburger, a szokásos ketchuppal, uborkával, hússal, hagymamintával, de van benne sült bacon szalonna is, ami igazán feldobja.

A legjobb, amit a McDonaldsban kapni lehet (legalábbis szerintem) a fagylalt. Nekem ezen belül is a csokifagyi jön be a legjobban. De az most kimaradt. helyette csokis shaket vettem. Édes, tehát jó desszertnek, folyadék tehát jó innivalónak. Legalábbis elméletben. Valójában egyiknek sem az igazi, de hát ez van. A shake egy kicsit valóban csokiízű, meg persze erősen érződik a por, amiből készítik, és gondolom a sok mesterséges anyag, ami még részét képezi.

Részemről még Fish Mac-et szoktam vásárolni, ami ha belegondolok, a magam számára is meglepő. Elvégre ez semmi másból nem áll, mint zsemle, rántott mirelit hal és ecetes uborkával kevert majonéz. És mégis bejön :-)

Persze sokat dob az élvezeten, ha az ember jó társaságban költi el ezen mesterséges táplálékokat :-) Ez, akkor, ott, nekem megvolt. Így mondhatom, hogy minden rendben volt.

Összefoglalva: a McDonaldsban mindig ugyanolyan ételt kapunk. Erre nem lehet panasz. Az ízek sem rosszak. Némelyik kifejezetten bejön az embernek. Persze hogy ez mennyire egészséges, vagy tápláló arról simán lehet vitatkozni. Azokat is megértem, akik ilyesmit nem hajlandóak enni. De sokszor csak ez van, és olyankor meg kell találni benne azt, ami jó. Én, ha nem is sűrűn, de előfordulok itt, főleg a hasonló éjszakai étkezések esetén (amikor nincs közelben más, kevésbé "gyári" kaja.